A különböző videojátékokhoz minden korszakban megpróbáltak a lehető legjobban passzoló kontrollereket készíteni a fejlesztők, ezek azonban sok esetben csak az adott játékhoz voltak használhatók, így nem igazán tudtak elterjedni. Mostani összeállításunkban pár olyan beviteli eszközt szedtünk össze, amit a játékosok elenyésző százaléka próbált ki, többségük pedig még a létezéséről sem tudott.

Sega Fishing Rod és társai

Horgász létemre nehezen tudom megemészteni a horgászjátékok létezését. Bár ezek a programok a horgászat számomra igazán kedves ágát, a pergetést igyekeznek modellezni, azt az élményt egyáltalán nem tudják visszaadni, mikor az ember a vízparton próbálja becserkészni a zsákmányt. A fárasztás nyújtotta izgalmakból pedig végképp semmi nem jön át. Ezen próbált segíteni a Sega Fishing Rod, ami egy horgászbotot és a rászerelt orsót mintázó Dreamcast kotroller illetve a manapság is kapható hasonló szerkezetek, például a Rapala Pro Bass Fishing Controller. 

 

Még nincs vége, olvass Tovább>>>

 

Power Glove

A Nintendo mindig is híres volt az újításairól és a játékélmény előtérbe helyezéséről, azonban a Power Glov nevezetű kesztyű kontrollerükkel igencsak mellélőttek. A gombokkal elhalmozott kesztyűből és három egymáshoz kötött szenzorból álló eszközhöz mindössze két játék volt elérhető, egy faltörő és egy igazi verekedős program. Ezekben egy dolog mindenképp közös volt, hogy szinte irányíthatatlanok voltak a kesztyűvel.

Real World Golf

Ha mozgásérzékelős kontrollerre optimalizált sportjátékokat keresünk, szinte biztosan találunk közte golfprogramot, de mikor még nem volt Nintendo Wii, PS Move és Kinect, akkor is készült ilyen. A Real World Golf és a hozzá kialakított speciális vezérlő elhozta szobánkba az igazi golf élményét, legalábbis a marketing szöveg szerint. A nevetséges méretű golfütőt, egy nagyobb érzékelőt és a hozzá kapcsolható kesztyűket usb porton keresztűl köthettük konzolunkhoz vagy pc-nkhez.

Donkey Konga

A távol-keleti játéktermek már évtizedek óta tele vannak a különböző dobos, táncos és kitudja még milyen ritmusjáték automatákkal. Így nem csoda, hogy a Nintendo a Gamcube-ra is kiadott ilyen típusú programokat. A Donkey Konga esetében még oda is eljutottak a készítők, hogy a játékosnak ne a szokásos joypadet kellejen nyomkodnia, ezért megalkották a program saját dob kontrollerét.

Eye Toy Play Hero

A Playstationhoz kapcsolható Eye Toy nem lett igazi sikertermék, bár az ötlet alapvetően nem volt rossz, hogy az ember a mozgásával vezérelje a játékokat (mi több ma igen csak szép eladásokat produkálnak a move és kinect rendszerek, amik ezt a vonalat viszik tovább). Azonban a Sony nem adta fel és sorra jelentette meg az eszközt használó programjait. Ezek közt az Eye Toy Play Hero egy fantasy környezetben játszódó akciójáték, melyhez a gyártó egy igen vicces kinézetű műanyag kardot is mellékelt. Ez nem csak a jobb beleélést segítette, de a program is könnyebben tudta feldolgozni a kamera előtt történteket.

Buzz!

A kvízjátékok rettentően népszerűek a világ minden táján, ám ezeknek a konzolos verziói nem szoktak a sikerlisták élén tanyázni, ezért is volt fura, mikor a Buzz! sorozat első darabja saját kontrollerrel kiegészítve jelent meg. Az USB portra csatlakoztatható négy buzz irányító tulajdonképpen tökéletesen helyettesíthető lett volna a géphez tartozó alap kontrollerekkel, de talán a kalóz verziók elterjedését akadályozandó, a játék csak a saját, mindössze négy színes és egy buzz gombot tartalmazó vezérlőjével volt hajlandó elindulni.

DJ Hero

Bár a DJ Hero a ritmusjátékok aranykorában érkezett meg és a legtöbb konzolra elérhető volt, közel sem lett annyira sikeres, mint a gitáros testvére. A hozzá alkotott kontroller, a stílus legfőbb kellékéről, a bakelit lemezjátszóról és a hozzá tartozó potméterekről lett mintázva. A sikertelenség ellenére a programnak született egy második része, aminek talán az is okot szolgáltatott, hogy aki megvette a borsos árú kontrollert, legalább ne érezze azt totálisan felesleges pénzkidobásnak.

A Guitar Hero őrület leáldozásával szinte egyértelművé vált, hogy az ilyen speciális kontrollerek megalkotása csak nagyon hosszú idő után hozza be a fejlesztési költségeit, így egyre kevesebb hasonló termékkel találkozhatunk. Persze a Nintendo Wiihez kiadott különböző vezérlő foglalatok hasonlóan viccesek tudnak lenni, de az már egy másik történet.